2013. október 22., kedd

25.rész

Egy nyugis nap


Itthon töltött utolsó három napomat a két unokaöcsémmel töltöttem, mivel Ramiéknak is szükségük van egy kis magányra. A megbeszéltek szerint Kimivel felváltva vigyázunk rájuk, de tegnap reggeltől nem tudom, meddig Eveliinával volt, ma meg a haverjaival megy hokizni. Felajánlotta, hogy magával viszi őket, de abból semmi jó nem sülne ki, hiszen ismerve őket fél óra jéghoki után irány a kocsma. Így ma is én leszek velük és holnap is, hiszen Kimi hamarabb utazik Spanyolországba, mint én.
Dora rengetegszer hívott már, de vagy kinyomtam vagy csak hagytam csörögni. Egyik nap át is jött, de bezárkóztam a szobámba, és a telómon hallgattam fülhallgatóval max hangerőn zenét.
Kimivel sem sokat beszéltünk, csak a kötelező "Jó étvágyat!" típusú mondatok hangzottak el köztünk. Anyának ez fel is tűnt, de nem szólt bele, mivel fogalma sem volt, mi történt.
Sebi még aznap Svájcba repült, de azóta tisztultak benne az emlékek, és biztos benne, hogy nem feküdtünk le. Ő az egyetlen ember - anyán kívül - , akivel gyakran beszélgetek, hiszen ő nem tehet semmiről. Ugyanúgy részeg, és átvert volt, mint én.
Vártam már, hogy utazhassak Barcelonába, mivel imádom a katalán fővárost, de élveztem a fiúkkal töltött időt is. Tegnap csak itthon játszottunk mindenfélét, de mai terveim közt szerepelt a játszótér, és valami gyorskaja elfogyasztása is, hiszen a fiúk imádják azokat a mű vackokat, de Kriisti sosem engedi, hogy olyanokat egyenek. Ezt is titokban kell majd tartani előtte.
Reggel nyolckor ébredtem. Juustu és Titus ekkor még bőven az igazak álmát aludták a két oldalamon. Este nagy vita volt a "Ki hol aludjon?" kérdésből. Mindketten velem, de egymástól külön akartak aludni. Végül anya fejéből pattant ki a megoldás, amiben sikerült megállapodniuk.
Sikerült a felébresztésük nélkül elhagynom a szobát, így köntösben kezdtem neki a reggelikészítésnek. Gofrit sütöttem, mert azt tudom, hogy mindketten imádják, de Kriisti csak ritkán csinál idő hiányában. Nekem viszont időm, mint a tenger, mert tíz előtt biztos, egyikük sem fog megjelenni.
Legnagyobb meglepetésemre hamarabb sikerült felkelnem anyánál. Ez semmi jót nem sejtetett csak azt, hogy megbetegedett. Sajnos igazam lett magas láza volt, és az ötpercenkénti orrfújás sem kerülte el.
- Jobban vagy valamivel? - kérdeztem, amikor vittem neki reggelit félórával a lázcsillapító bevétele után.
- Egy kicsivel talán. - mosolygott halványan. - Köszönöm a pirítóst és a teát. Bocsánat, hogy gondot okoztam.
- Semmiféle gondot nem okoztál. Majd délután megyünk játszótérre. Nem halok bele egy kis főzésbe. Te csak azzal foglalkozz, hogy minél hamarabb meggyógyulj! - adtam a homlokára egy puszit, majd a fiúk ébresztésére indultam, hiszen a gofri is elkészült már, csak azt anya nem kívánta.
A szobámba lépve egy hatalmas párnacsata szemtanújává váltam. Annyira belefeledkeztek a játékba, hogy észre sem vették érkezésem. Egy ideig hagytam őket kibontakozni, de mikor kezdett durvulni a dolog, fegyverszünetet parancsoltam.
- Jól van, most már elég lesz fiúk! Kész a reggeli, szóval kelés, öltözés evés!
- Mi a reggeli, Leena? - kérdezte kipirosodott arccal Juustu.
- Nem mondom meg, ha felkeltek, meglátjátok. - kacsintottam.
- Akkor majd kiszedjük belőled! - ugrott azonnal rám Titus, és csikizni kezdett, majd testvére is becsatlakozott.
- Jól...van. Meg...a...dom magam! - mondtam a rengeteg nevetés közepette.
- Na? - hagyták abba kínzásom.
- Gofrit.
- Juhéé! - kiabálták mindketten.
- Fiúk, kicsit csendesebben! Nagyi beteg és pihennie kell! - mondtam szigorúan.
- Mi történt vele? - kérdezte Titius aggódva.
- Nem tudom, de lázas és folyik az orra. - feleltem. - Na, készülődjetek szépen, addig csinálok karamellás tejet a gofrihoz!
- Te vagy a legjobb, Leena néni! - ölelt meg Juustu, Titustól pedig kaptam egy puszit.
A konyhában nekiláttam a reggeli utolsó elemének elkészítéséhez, majd összeírtam, hogy miket kell vennem a boltban a lasagne-hoz és a desszertnek tervezett citromos sütihez.
A fiúk rendesen teleették magukat, ezért hagytam őket egy kicsit mesét nézni, és csak utána indultunk el vásárolni. Sorba  pakolták az egészségtelenebbnél egészségtelenebb édességeket a kosárba, legalábbis ez volt a szándékuk.
- Nem lesz ez így jó! Mindketten válasszatok egy valamit és kész! - szóltam rájuk.
- Kimi mindig megengedi, hogy annyit vegyünk, amennyit akarunk. - nyavalygott Juustu.
- A különbség az, hogy ő szintén édesszájú, mint ti. Én meg nem. - rántottam meg a vállam. - Inkább sütök nektek abból a csokis kekszből, ami múltkor annyira ízlett, jó?
- Jóóó! - mondták egyszerre, majd visszapakolászták a dolgok nagy részét.
Miután minden szükséges hozzávaló a bevásárlókocsiban lapult, beálltunk a sorba, majd fizetés után haza indultunk.
A nap hátralévő része a terveim szerint alakult. Ápoltam anyát, sütöttem, főztem, takarítottam is, és elvittem a fiúkat játszótérre. A gyorskaját visszautasították, mivel kekszes sütit akartak vacsorázni tejjel.
A lefekvésnél sem volt semmi probléma, mivel kellőképpen elfáradtak.
Kimi éjfél után ért haza, amikor már mind aludtunk, de ezen hamar változtatott, hiszen lelökött egy üvegtálat a nappaliban. Titusnak és Juustunak mondtam, hogy aludjanak tovább nyugodtan, én pedig lefutottam az éppen káromkodó bátyám segítségére.
- Leena, ez a tál kötözködött velem, ezért móresre tanítottam. - magyarázta büszkén.
- Ügyes vagy, Kimi, de most már ideje lefeküdnöd, gyere! - kezdtem az emelet irányába húzni.
Hányszor csináltam már én ezt az évek során...rengetegszer. Ha nem lenne autóversenyző, már rég alkoholista lenne szerintem.

Felvezettem a szobájába, majd feltakarítottam a "kötekedő" darabjait, és végre visszafeküdhettem a fiúk közé. Amint a párnára ért a fejem, már aludtam is.

4 megjegyzés:

  1. Nagyon jó lett! siess a kövivel! Amúgy sajnálom szegény Paulát hogy beteg lett, de kiváncsi vagyok hogy mi lesz ha majd vissza megy dolgozni Leena. Amúgy az nagy volt hogy kötözködött az üvegtál Kimivel... :)
    Siess!
    Puszi: Amy <3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen! :D Már készül! :) Semmi komoly csak ilyen "egy nap alatt kipihenős" megfázás. ;) Na, igen a következő részben újra az F-1 kerül előtérbe (részben legalábbis). Megsúgom, hogy lesz egy kis elbeszélgetés Leena és Kimi közt! ;) Örülök, hogy bejött az üvegtálas. :D
      Köszönöm szépen, hogy írtál!
      Puszii<3

      Törlés
  2. Szia Nagyon tetszik a történeted és jó rész volt! Csak hiányoznak a Hamilton Leeena párbeszédek! De ebbe a részbe aranyosak voltak a gyerekek !
    puszi betti

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! Örülök, hogy tetszik! :) A következő vagy az az utáni részben lesz egy kis Hamiltonos rész, bár még nem tudom, hogy mi, csak nekem is hiányzik. xD
      Köszi, hogy írtál! Puszi!(:

      Törlés