2013. május 29., szerda

19.rész

Megbocsájtsak Nicónak vagy adjak esélyt Sebinek?


Csütörtökön kora reggel dörömbölt valaki az ajtómon. Jó, nem volt annyira korán, mert kilenc óra elmúlt, de ha az időeltolódási nehézségek nem lennének elegek, éjfél után kerültem ágyba. Fogalmam sem volt, ki lehet az. Kimi ilyenkor még alszik, mással meg nem volt szó beszélgetésről. Nem kevés időbe telt, mire kikászálódtam, de zaklatóm kitartónak bizonyult, amivel elérte célját, ajtót nyitottam.
- Te mit keresel itt? - kérdeztem, amint megláttam Hülkenberget.
- Kérlek, Leena, hallgass végig!
- Ha utána békén hagysz, gyere. - rántottam meg a vállam.
- Ha még utána sem akarsz hallani rólam, legyen. - mondta, majd beengedtem, és leültünk.
- Kezdheted. - néztem a mai nap során először a szemébe, ami rossz döntésnek bizonyult, mivel gyönyörű szemei vannak, amikkel rabul ejtette az enyémeket egy időre, majd lesütöttem a szemem.
- Először is nagyon sajnálom, hogy olyan szörnyen reagáltam, csak a volt barátnőm tényleg több vasat tartott a tűzben, és mikor láttam azokat a képeket, olvastam a cikket, elborult az agyam. Tudom, ez nem mentség, de így talán egy kicsit megértesz. - folytatta volna, de közbevágtam.
- Egy nagyon kicsit, de akkor is! Kitettél az utcára egy olyan városban, ahol sose jártam, senkit se ismertem. - vágtam a fejéhez, szerintem igazam volt.
- Hatalmas bűntudatom van, elhiheted. - őszintének tűnt, de nem hatott meg. - Meg tudsz nekem valaha bocsájtani?
- Nem tudom. Nem ígérhetek semmit. - mondtam érzelemmentes hangon.
- Köszönöm, hogy meghallgattál! Sok sikert nektek a hétvégére! - állt fel az ágyamról, ami meglepett, hiszen nem igazán hittem el, hogy tényleg csak annyit akar, hogy meghallgassam.
- Köszi, neked is! - mosolyogtam rá félénken.
Úgy döntöttem, kicsit szétnézek a városban, de ez rossz ötletnek bizonyult, hiszen eltévedtem. Minden utca annyira egyforma, hogy nem tudtam követni, merre is járhatok. Segítséget akartam kérni, de a kínaiak bebizonyították, hogy miért is nem az idegen nyelvek folyékony beszéléséről híresek. Így telefonos segítséghez folyamodtam, de az első tárcsázott, Kimi, nem ért rá, viszont közölte, ötre legyek nála, hogy beszélgethessünk. Aztán Rosberggel próbálkoztam, de ő épp az edzője kínzásait próbálta túlélni. Kit hívhatnék még? Vettelt, de neki nem tudnék a szemébe nézni, Hülkenberget, akit pár órája küldtem el, Hamiltont, aki egy csomó ideig ezzel szívatna. Eszembe jutott Massa, aki még tavalyról tartozott nekem egy szívességgel. Fel is hívtam, kérdezte, hogy miket látok, majd hamarosan meg is pillantottam.
- Szia! Hogy értél ide ilyen hamar? - kérdeztem egy baráti ölelés után.
- Sétálni voltam én is, és pont közel voltam hozzád. Amúgy a hotel is körülbelül öt percre van, szóval nem jutottál messzire. - nevetett ki.
- Örülök, hogy te ezt ilyen viccesnek találod, de inkább vezess vissza a szállodához! - húztam el a számat. Sosem szerettem, ha hülyének néznek, főleg nem, ha jogosan. Elég fura, de így van és kész.
- Előbb nem eszünk meg egy fagyit?
- Ha nem beszélsz kínaiul, felejtős.
- Erre van a mutogatás, azt meg szokták érteni, szóval gyere nyugodtan! - kacsintott. Végül elmentem vele. Felipe sosem volt a barátom, de rosszban sem voltunk. Idén még nem is beszéltünk egymással, ezt most bepótoltuk.
Már négy óra volt, amikor eszembe jutott Kimi. Megkértem Massát, hogy vezessen vissza a hotelhez, amit meg is tett. Egy gyors búcsúzkodást követően elváltak útjaink, pár hónapig biztos, megint nem beszélünk, ezt tapasztalatból mondom. Beszéltem pár szót telefonon anyával, irkáltunk egy kicsit Dorával, majd eljött az idő, hogy találkozzak bátyámmal, akinél nagy meglepetés fogadott, aminek nem igazán örültem, és inkább hagytam volna az egészet a francba.
- Sziasztok! - köszöntem, amint felocsúdtam a Sebi okozta meglepettségből.
- Szia, olyan, mintha ezer éve nem láttalak volna, Húgi! - pattant fel a kanapéról Kimi, majd átölelt. Na, igen a pilóták nagy részének egy egész lakosztályt lefoglalnak, míg a többiek lakhelye egy ágyból és egy fürdőből áll, de szerintem ez éppen elég.
- Szia, Leena! - üdvözölt Vettel is, de ő nem állt fel. - Aggódtam érted, mi történt?
- Semmi. - rántottam meg a vállam.
- Leena, ez nem vicces lesmárolod Sebast, utána meg lelépsz?!
- Kimi, te ebbe ne szólj bele! Figyelj, Seb, magam sem tudom, mit akarok, ha jutottam valamire, szólok, addig, kérlek, hagyj békén! - mondtam határozottan, ami egy kicsit meglepett.
- Hát, jó. Akkor én most megyek, majd ütközünk. - mondta Kiminek. Elköszöntünk, majd bátyám felé fordultam, aki elmesélte, hogy kibékültek, és már megbizonyosodott róla, hogy Vettel szándékai tiszták. Elmesélte, hogy összejöttek Eveliinával, aki most csak azért nincs itt, mert ameddig csak lehet, szeretnék titokban tartani a kapcsolatukat, de a Spanyol nagydíjra valószínűleg már Kimivel tart.
Az esti megbeszélésről sikeresen megfeledkeztem, csak akkor esett le, hogy mi is lett volna a feladatom, mikor Brawn felhívott, és idegesen ordibálni kezdett a telefonba. Gyorsan elköszöntem bátyámtól, majd rohantam a pályabejárásra, így is sokat kellett várniuk rám.
Pénteken az edzések jól sikerültek számunkra Rosberg az elsőt megnyerte, a másodikon negyedik végzett. Ennek megfelelően nagy reményekkel vártuk a szombatot. A vasárnapot kevésbé, mert a hosszabb etapok alatt nagyon fogytak a gumik a szabadedzések során, így nem kicsit tartottunk a gumikopástól.

2 megjegyzés:

  1. Szia:)
    Írok már neked is, mert megint mindenhol el vagyok maradva.. ez most egy ilyen időszak úgy látszik xD majd ha érettségizel, megtapasztalod xD
    A részről kéne vmi okosat mondanom, de nem sok mindent tudok:D csak a szokásos: tetszik:D várom a kövit:D ehhez hasonló klisék:D
    Massa, amiért kaptál szívet Líviától.. xD most már mindent értek:D
    Aaaztán Leena mindenkit hogy leteremt xDD szegény Nico meg szegény Seb.
    Jaa és neee, ne ütközzenek xD nem volt jó a szóhasználat, valaki mondja meg Vetinek xD
    na puszinyuszi:D
    Nix

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szió!:)
      Na, igen, nagyon nem várom azt az időszakot. :/ De itt még így is te vagy a legszorgalmasabb komizóm. :)
      Akkor én is jövök a szokásossal: örülök, hogy tetszik, igyekezni fogok! ;)))
      Igen, ezért mondta, hogy megérdemlem. xD
      Leena már eléggé szét van csúszva meg mindig ideges, ez nála itt látszik meg. :/ xD
      Vettel meg észre sem vette a szó kétértelműségét. xDDD
      És még egy szokásos: köszönöm a komit! :D
      Puszka!(:

      Törlés