2013. május 15., szerda

17.rész

Ki irányít a háttérből?

Sebi szemszög

Nem lehet igaz, hogy Hanna nem képes felfogni, hogy köztünk mindennek vége. Nem elég, hogy azt a cikket elintézte, még a telefont is kinyomta, mikor hívtam. Akkor sem fog túljárni az eszemen, elmegyek hozzá, és leordítom a fejét. Legalább is ezzel a tervvel parkoltam le az autóm a szülei háza előtt, ami a miénktől csak pár utcányira van. Őrült módjára nyomtam a csengőt vagy öt percen keresztül, mire végre ajtót nyitott őnagysága táskás, kisírt szemekkel, akaratlanul is megesett rajta a szívem.
- Mit akarsz és miért hívogatsz? - kérdezte élettelen hangon.
- Tudod te azt nagyon jól! Viszont arra kíváncsi lennék, hogy miért? Mit hittél, hogy újra egy pár leszünk? - ordítottam le a fejét. A szánalom elmúlt, amint elkezdte az álszentedést.
- Sebastian, figyelj, fogalmam sincs, hogy miről beszélsz, elmagyaráznád? - kicsit már emberibb volt a hangja, de még mindig nem az igazi.
- Utálom, ha hülyének néznek, de ha beengedsz, megmutatom.
- Gyere. - állt félre az ajtóból, majd az általam már unásig megismert nappaliba vezetett.
- Kéne a laptopod. - szó nélkül felment a szobájába, majd vissza is tért, és átnyújtotta a kívánt szerkezetet.
Bekapcsoltam, majd kikerestem a cikket, és odaadtam, hogy olvassa el vagy valamit mondjon. Az olvasást választotta, végig meglepettnek tűnt. Nem volt ő ilyen jó színésznő.
- Érdekes cikk, nem is tudtam, hogy mindketten megfektettétek Leenát. - rántotta meg a vállát.
- Nicóval nem tudom, mit csináltak, de mi még csak csókig sem jutottunk.
- Azért jöttél el, hogy ezt elolvastasd velem? - nem kicsit nézett hülyének.
- Nem, hanem hogy kiderítsem, a te műved-e!
- Nem én írtam a cikket. Nézd csak Lisa Schneider! - mutatott a szerző nevére a cikk alján.
- Azt tudom, hogy nem te írtad, de a forrás lehetsz te.
- Tudod, hogy sosem tudtam hazudni neked. Erről a cikkről eddig nem is tudtam. - nézett mélyen a szemembe, és nagyon úgy tűnt, igazat mondott.
- Akkor én megyek is, ne haragudj, hogy ide jöttem zavargászni téged.
El is indultam az ajtó felé, nem köszönt, csak annyit hallottam, hogy sírva fakadt. Majdnem visszamentem hozzá, de eszembe jutott Leena, akit jobban szeretek, így haza indultam.

Nico szemszög

Már egy órája, hogy Leena elment, és máris megbántam a viselkedésemet. Megpróbáltam felhívni, de még csak ki sem csörgött, vagy kikapcsolta a telefonját vagy lemerült. Anya leordította a fejünket, hogy miért kellett ezt tennünk ezzel a rendes lánnyal. Apa nem mutatott bűnbánatot, de én már megbántam, amit tettem. Elindultam a keresésére, de ezzel sem értem semmit tízkor haza indultam. Megfürödtem, és már aludtam is.
Nappal folyamatosan hívogattam Leenát, de még mindig nem volt bekapcsolva. Kezdtem nagyon aggódni érte. Tisztában voltam vele, hogy jó a városban a közbiztonság, de akkor is féltettem, hiszen nagyon kedvelem őt, talán már szeretem is, nem tudom. Lehet, már rég hazarepült Finnországba, vagy hamarabb Angliába ment, mint tervezte. Gondolkozz, Nico, kinél lehet? Hát persze, hogy nem jutott eddig eszembe Vettel? Mikor ez leesett már késő délután volt. Fel is hívtam:
- Szia, Seb! Mondd, hogy nálad van Leena! - támadtam le meg sem várva, hogy beleszóljon.
- Helló, nálam van, miért? - kérdezte, mintha 'mit sem tudna.
- Vajon, miért? Itt aggódok érte, hogy él-e még egyáltalán, legalább egy SMS-t küldhettél volna, hogy jó kezekben van.
- Meg is érdemelted, hogy rosszul érezd magad, azok után, ahogy bántál vele! Remélem hatalmas bűntudatod van! - kiabált a telefonba, amit meg is tudtam érteni, hiszen fájdalmat okoztam egy személynek, akit szeret.
- Az van elhiheted. - mondtam érzelemmentesen.
- Nem ismersz véletlenül egy Lisa Schneider nevű személyt? - tette fel hirtelen a kérdést.
- Ismerős a neve, miért?
- Ő írta a cikket. Honnan ismered?
- Tudtommal ő apám asszisztensének a nővére. - mondtam miután leesett, honnan is ismerem.
- Szerinted akarattal keresztbe tenne neked?
- Nem tudom, de az biztos, hogy apámnak ő szólt a cikk létezéséről. Amint hazaér kikérdezem, hogy tud-e valamit. Leenának add át, hogy szeretnék beszélni vele. Bármikor hívhat, csak nem akarom zaklatni tovább.
- Rendben. Szia!
- Szia!
Előzetes terveimmel ellentétben nem vártam meg apámat, hanem bementem a munkahelyére, ahol az irodája előtt az asszisztensével kezdtem beszélgetni a cikkre célozgatva, hátha tud valamit.
- Én nem olvastam azt a cikket. - mondta fülig vörösödve. Ahhoz már hozzászoktam, hogy egy kicsit mindig elpirul, ha beszélgetünk, de most a pipacsra hajazott. Nagyon gyanús volt ez nekem.
- Értem. Van bent valaki apámnál?
- Már nincs. - mondta, hiszen éppen kilépett egy zaklatott nő.
- Mikor jön a következő bűnös vagy bűnbe kevert  - kérdeztem, mivel apám védőügyvéd. Szerencsére nem akarta rám erőltetni a jogi egyetemet  mindig támogatott egészen a gokartos időktől, amikor a versenyzés még csak egy hobbi volt.
- Végzett mára, menj be nyugodtan! - mosolygott a fiatal ügyvédgyakornok.
- Helló, Apa! - ültem le az ügyfeleknek fenntartott székre.
- Mit csináltál már, Fiam?
- Semmit, miért?
- Utoljára tíz éve voltál itt, mikor verekedtél egy lányért, és a vesztes beperelt.
- Ez igaz, de most kíváncsi lennék, hogy Mina keze esetleg benne lehet-e a cikk megjelenésében.
- Még mindig itt vagy leragadva  Szerezz magadnak egy rendes lányt, mint például Wilhelmina, neki tudtommal tetszel. - bokszolt a vállamba apám.
Ezzel minden világossá vált: Mina megkérte a nővérét, hogy írjon egy cikket, amiben összeugrat Leenát meg engem, hogy szabad út vezessen hozzám. Apa említette is, hogy az asszisztensétől tud a cikkről, ezzel minden összeállt.

Mostantól minden részre érvényes ez az öt komis dolog. Tehát, ha írtok öten, 3-4 nap múlva érkezik a folytatás, ha nem, akkor egy hetet várni kell rá! :)

5 megjegyzés:

  1. szia ez csúcs de nico 1 utolsó idióta barom az apjával együtt
    seb tök jó fej volt puszy

    VálaszTörlés
  2. Méltatlan ez komi zsarolás:-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnálattal hallom, hogy így érzed, mert szerintem ez ilyen formában nem így van! Attól, hogy nem ír senki, én még hoznám a következő részt, csak ha az olvasók hamarabb szeretnék, akkor meg van a lehetőségük, hogy tegyenek érte. Nekem sincs időm állandóan írni, sőt...Viszont, ha van miért, akkor megteszem. Nekem nagyon fontos, hogy tudjam mások véleményét, mert te ugyan nem ismersz, de elég önbizalom hiányos vagyok, szóval ha nem ír senki, akkor azonnal azt hiszem, hogy senki sem olvassa, és senkit sem érdekel ez az egész. Remélem kielégítő választ adtam. ;)

      Törlés
    2. csak keményen Kori :PPP
      viccet félretéve :) teljesen értehető az indoklás :) ha már érdekel annyira hogy olvasod, akkor egy pár sort nyugodtan írhatsz visszajelzésként :) én azért nem szoktam mert közeli barátok vagyunk és személyesen mondom el a véleményemet másrészt én inkább a VDHM-et olvasom :)))

      Törlés
  3. Sziaa!
    Nagyon jó lett!! Alig várom a folytast!! :Dddd

    VálaszTörlés